Sokáig úgy tartották, hogy a fallabda a tenisz kistestvére. Bár a két sportágnak vannak hasonló vonásai, annyi bizonyos, hogy a squash a modernkor igazi favoritja: gyors, egyszerű és könnyen megtanulható. Mindössze néhány órás gyakorlással el lehet jutni arra a szintre, hogy élvezetes és folyamatos legyen a játék. Ugyanehhez a teniszben hónapok, sőt évek kellenek.

A squash, vagyis a fallabdázás mozgáskultúrája ötvözi a dinamikus, gyors mozdulatokhoz szükséges „gyorserőt”, és a tartós mozgáshoz szükséges állóképességi tulajdonságokat. A fallabdázás az egyik legkiválóbb kardió-mozgásforma, amely valósággal falja az energiáidat, és játékos formában szabadít meg a felesleges kilóidtól.

Heti egy óra fallabdázás fedezi egy felnőtt heti mozgásidejét. A dinamikus, játékos mozgásforma mögött hatékony zsírégetés rejlik. A fallabdázás növeli a vér oxigénellátását, javítja a szervezet keringését és erősíti a szívet, valamint a tüdőt.

E sportág játékos mivolta miatt jelentős szerepet kap a mindennapi stressz csökkentésben és a pozitív energiák feltöltésében. Nem mellékes, hogy javítja a mozgáskoordinációdat is.

A fallabda nagy előnye az egyszerűsége: mindössze egy pályára, egy jó ütőre és egy megfelelő partnerre van szükség, és máris garantált az egyórás önfeledt szórakozás.

Ráadásul télen-nyáron, bármilyen időben űzhető. Próbáld ki a fallabdázást, nem fogsz csalódni!

Sporttörténet

A squash csupán magyarul kapta a fallabda jelentést. Az eredeti angol szó a megütött labda által kiadott hangra utal. Szó szerinti fordítása: szétlapít, összeprésel, lottyan-tottyan. Az ütős labdajátékok már az 1800-as években is népszerűek voltak, legfőképpen Angliában. Ekkortájt alakult ki az úgynevezett rackets, mely tulajdonképpen elődje volt az általunk manapság játszott squashnak.

A dolog érdekessége, hogy a racketset egy londoni börtönben kezdték játszani, majd később az iskolákban vált egyre népszerűbbé. A meccsekre várakozó diákok unalmukban falhoz ütögették labdáikat, és 1830-ban a squashra is szabályokat alkottak. Hamarosan rájöttek, hogy a kemény racketsgolyó helyett puhább labdára kell váltani, mert így még változatosabbak lesznek az ütések, és a játék is jóval nehezebbé válik.

Nem sokkal később a szabályokat egységesítették, és szép lassan kialakult a fallabdázás két fajtája. Európában a „soft ball”, Észak-Amerikában pedig a „hard ball” terjedt el. A különbség a labdák keménységében és a pályák szélességében rejlik. Az első nyílt squashbajnokságot 1930-ban tartották Angliában (British Open). Magyarországon a squasht 20 éve játsszák, igazán népszerűvé azonban csak az utóbbi tíz évben vált.

Az első pálya az egyik budapesti szálloda konditerme mellett épült az, de itt sokáig szinte alig volt játékos. Azután sorra nyíltak a squashpályák másutt is, de rohamos fejlődést csak a 90-es évek közepe hozott. Valószínűleg egyre többen a filmvásznakról ismerkedtek az új játékkal, és fokozta az érdeklődést az is, hogy néhány sztár a fallabdát választotta hobbijává.

Ma már jönnek a gyerekek is, és folyamatossá vált az utánpótlásképzés. Jelenleg közel 50 egyesület és legalább 100 squashklub van Magyarországon. A pályák gyarapodása pedig elérhetőbb árakat is eredményezett. Kezdetben a kevés terem és a sportszerek viszonylagos drága volta miatt, kevesen választották ezt a sportot. Ma már szinte csak kedv kérdése, ki dönt a squash mellett. Az érdeklődésnek köszönhető, hogy most már egyre nehezebb a közkedvelt esti, délutáni órákra helyet, szabad pályát találni.

A fallabdázást öt perc bemelegítő játékkal kezdjétek, hogy a labda kellőképpen felmelegedjen. Ez fontos: hidegen a labda nem pattog! Az ütő megforgatásával eldönthetitek, hogy ki fog először szerválni. Szerva során a labdát úgy kell a főfalra ütni, hogy az adogatóvonal és a határvonal közé eső területre érkezzen, innen pedig a fogadó játékos pálya-negyedére pattanjon vissza. Sikeres adogatás után az adogatóvonalnak, és a padlón lévő vonalaknak nincs szerepe, csak a TIN és a határvonal számít. A játék közben megüthetitek a labdát közvetlenül a levegőben, vagy miután egyet pattant. Az oldalsó és a hátsó falak is használhatók arra, hogy a labdát a főfalra juttassátok. A cél, hogy egyikőtök megnyerje a játszmát azzal, hogy a másik fél nem tudja a labdát a szabályoknak megfelelően visszaütni.

A szervád érvénytelen, ha:

• közben legalább az egyik lábad nem érintkezik a padlóval az adogatónégyzeten belül
• beleérsz a labdába, miután az már lepattant a padlóra
• elvéted a labdát
• ha a labda először nem az adogatóvonal felett pattan a főfalon
• a labda a játékostárs fogadónégyzetén kívülre pattan
• a labda bármelyik falat a határvonalon kívül érinti

Szerva során akkor nyersz pontot, ha partnered

• a TIN-re üti a labdát
• a határvonalakon kívülre üti a labdát
• nem tud beleütni a labdába, mielőtt kettőt pattan a padlón
• szándékosan zavar Téged az ütésben
• az ütőn kívül bármi mással a labdához ér
• a labdát a plafonra üti
• a labda beleütközik valamibe, ami a plafonról lóg
• kétszer üt a labdába

Néhány fallabdás kifejezés

• LET: Labdamenet újrajátszása, abban az esetben, ha biztonsági és sportszerűségi szempontokat figyelembe véve az egyik fél nem üti el a labdát. (Például azért, hogy nehogy megüsse társát.)
• STROKE: A játékos azért nyeri meg az adott labdamenetet, mert ellenfele megzavarta vagy megakadályozta abban, hogy visszaadhassa a labdát.
• TIN: Fémmel borított, 0,45 m széles sáv a főfal legalján.

A labdák típusa nehézségi sorrendben

• nagyméretű kékszínű labda (hamar bemelegszik, könnyen pattog)
• fekete normál méretű labda egy kék ponttal (kék egypontos)
• fekete normál méretű labda egy piros ponttal (piros egypontos)
• fekete normál méretű labda egy fehér ponttal (fehér egypontos)
• fekete normál méretű labda egy sárga ponttal (sárga egypontos)
• fekete normál méretű labda két sárga ponttal (sárga kétpontos)